Bayer, Bogár professzor és Boros, megpróbálták körbejárni miből generálódhatott az 500 ezer ember az április 12.-én levő választáson!
Szerintem az alábbi videó, ami a Hír FM -ről származik jól prezentálja, hogy nem igazán tudták kitalálni 👇
A fenti videót számodra úgy állítottam be, hogy 4 perc 15. másodpercétől kezdődjön, ahol Bayer Zsolt számszerűsítette annak a tömegnek a mennyiségét, aminek generálódását nem értette, s aminek relevanciájában a műsor keretében kívánt Bogár tanár úrral és Boros úrral értkezni.
✅ A tömeg ismérveihez sorolta, vélelmezetten:
- Vélhetően fiatalok, akik talán épp most töltték be a 18. életévüket, vagy alig haladták ezt a kort meg.
- Elképzelhetőnek tartotta, hogy nagyon sokan szerepelhettek ebben a félmilliós tömegben, akik az általa megfogalmazott „rendszerváltás” óta, nem is mentek el szavazni. Azt nem tudom rendszerváltás alatt mit érthetett, csak sejtem, hogy a 2012. január 1-jén beállt állapotra gondolhatott.
Határozott véleményem, hogy az ismérvek tekintetében, ami a tömeget illeti, jól gondolkodtak.
💡 Viszont, számomra a napnál is világosabb, hogy a körülbelül 500 ezer darab ember, csakúgy a „semmiből”, honnan is kovácsolódhatott össze. 👇
2025. 🌞 nyarán volt egy kodifikációs anyag, amit nyugodtan hívhatunk salátatörvénynek. Már akkor is ezt az anyagot, „semmilyen + tömjén” kodifikációnak hívtam. Viccesen azért kereszteltem el így magamban ezt produktumot, amely a T/11922 -es törvényjavaslat útján nyert teret, mert ügye itt a dolgokat Semjén Zsolt fogta egybe, így a vezetéknevéből képeztem le a vicces megnevezést, s hát magát az anyagot tömjénnek is láttam, mert annak eredményforrása minden volt, csak nem épp egy keresztényi érzésekre és gondolkodásra ültetett alap.
Ennek a törvényjavaslatnak egy nagyon érzékeny pontja volt, hogy hatása volt egy nemzeti hatáskörben kodifikált törvényre is, nevezetesen a Büntető Törvénykönyvre. 2025. július 1.-jével a BTK 394/A-t, valamint a 408/A-t ennek eredménye alapján iktatták be. Ez több sebből is vérzett, hiszen ellentmondott az EU egységében alkalmazott MiCA rendeletnek. Ez a rendelet pedig már önmagában is súlyosan hátráltatja a kriptográfiai technológia fejlődését, összehasonítva például az Egyesült Államokkal, ahol ilyen szigrorú szabályozás (még nincs).
S a hazai jogalkotás tehát erre az amúgy is feleslegesen szigorú MiCA szabályozásra tett rá egy lapáttal, aminek igazán értelmét nem lehetett látni, ha csak nem pejoratív megközelítéssel, a SARC lehetőségében!
Azok akik a kriptográfiai technológián alapuló vagyontárolás témájával elkezdtek foglalkozni, illetve ezen a táboron belül azok, akik meg is értették a blokklánc nyújtotta lehetőségeket, ott legbelül azért egy köztest képzelhettek el, ami egy arany középút a nemzetállmok és a BigTech féktelen állapota között. Tehát ez a tömeg aktiválódott még akkor is, ha egyébként magukban a választást cseberből vederbe élménynek minősítették.
Speciel engem az Online Marketing azon idők óta köt le, amikor még nem is létezett az „Online Marketing” kifejezés. Ezt azért mesélem el, mert 1997 környékén ez a kifejezés egyáltalán nem volt használatos, engem viszont az Alta Vista Digital egykori adatbázisában való kutakodás már akkor lenyűgözött, hiszen rájöttem arra, ha valamilyen tartalmam sok olyan helyen szerepel ami amúgy benne van az Alta Vista Digital találatai között, akkor még több látogatottságot kap a tartalmam. Szóval az interakciókon való elmélkedés is már elég rég érdekel.
Azt pedig azért láttam, hogy 2025. nyara a kibertérben milyen felfordulást csinált, kirajzoldótt szépen egy kb. 500 ezres tömeg!
De azért azt megjegyzem, hogy ezzel kapcsolatban az 500 ezres számot, nem csupán az én gondolatom közvetíti, hanem azok a bizonyos szakmai berkek is, cégek, vállalkozások, amelyek kifejezetten elkezdtek berendezkedni a blokklánc alapú váltás időszakára. Gondolok itt csak kishazánkon belül a kripto ügyletek adózásával kapcsolatos különböző tanácsadó vállalkozásokra. Ez itt nem a reklám helye, így meg sem kívánom nevezni ezeket, csupán jelezni, hogy azért a saját potenciális pénzkereseti lehetőségük táborának nagyságát, csak meglehetősen jól számba tudják önteni. Szóval ezek az említett berkek is Magyarországon körülbelül 500 ezer darab kriptovalutákkal foglalkozó emberekről vélekednek.
A fenti videó vonatkozásában egy másik gondolatom : tengely❗
Bogár tanár úr fejtette ki, hogy egy párt elképzelhetetlen, hogy ne adjon irányt valamerre. Leegyszerűsítve erre mondhatjuk azt, hogy Kelet vagy Nyugat.
Markáns véleményem, hogy pont ez az 500 ezres tábor az, ami már pontosan tudja, hogy kardinális jelentősége annak kapcsán nincs, hogy Kelet vagy Nyugat. Szemmel látható, azért az igazi szabadságot egyik oldal sem kívánja megadni az embereknek. Bármelyik oldalt is nézzük, mindegyik hatalomra, centralizációra és valami feletti uralkodásra, valamilyen formában történő kontrollra kíván törni. Ezt olyan jól vetíti a centralizált stablecoin kínálat. A kettő legismertebb USDC és USDT. Vitán felül áll, hogy a USDC a Circle vállalaté, tehát nyugati érdek. A USDT meg keleti érdekeket szolgál ki.
Mindkettő említett mainstream stablecoin közös pontja: tárold akár centralizáltan, akár decentralizáltan az Tőled elvonható, bármikor befagyasztható. Szóval, mindegy, hogy Kelet vagy Nyugat : hatalomra törekvés és nép fölé helyezkedés itt meg ott is.
Most nyilván, hogy Kelet vagy Nyugat nem egyszerűsíthető azért le arra, amit fent írtam, hiszen mindez ennél jóval komplexebb, de azért az látszik, hogy ez a tengelyelmélet, hogy na most akkor merre, átalakulóban, talán megszűnőben is látszik.